Olyan társaságba jártam 76-tól kezdve, akik vagy ellenzékinek tekintették magukat, vagy olyanoknak, akik jónak tartják, hogy vannak ellenzékiek Magyarországon.
Közgazdász, agrárszociológus. 1944. február 20-án született Debrecenben. 1962-65 között az ELTE TTK matematika-filozófia szakára járt, majd 1965-től a Marx Károly Közgazdasági Egyetemre, ahol 1969-ben végzett elméleti-tervezési szakon. A hatvanas évek derekán az ELTE-n megismerkedett az akkori filozófushallgatókkal, és velük marxológiai és szociológiai önképzőkört szervezett. 1971-től az ELTE hároméves történelem kiegészítő szakát is elvégezte. 1969-től a Szövetkezeti Kutató Intézetben kapott állást, 1987-ig agrár- és faluszociológiai vizsgálatokat vezetett. Az 1970-es években több tanulmányt írt az agrárgazdaság vállalatrendszere, az „első, második és harmadik gazdaság“, illetve a falusi társadalom rétegződése témaköreiből. 1968-ban, Csehszlovákia megszállása idején szembefordult az MSZMP-vel, aláírója volt a Charta 77 tiltakozásoknak. Álnéven publikált a Beszélőben, 1979-ben írt a Bibó emlékkönyvbe. Több száz előadást tartott falukutató táborokban, szamizdatot terjesztett. 1982-től dokumentumfilmeket készített a hagyományos parasztság pusztulásáról és az új keletű vállalkozók helyzetéről. 1988-tól a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa volt. 1988-tól a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivője, majd 1990-1998 között a Magyar Országgyűlés képviselője volt. Kitüntetései: Eötvös József-emlékszobor az Antall-kormány belügyminiszterétől (1990), A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2004).