A szovjet katonák bevonulása Zalába, szervezkedés Rákis diktatúrája ellen, 1956.
Dr. Kelemen József 1931, Baltavár Emlékszik rá, hogy azok lettek nyilasok a faluban, akik nagyravágyóak voltak, de a közösség nem tartotta sokra őket. Az oroszok amint bejöttek a faluba és bort és élelmet követeltek. Az első éjszaka a bejövetelük után nagyon félelmetes volt. Rengeteg bort ittak és asszonyokat kerestek, ahol nem találtak nőt, ott megverték a férfiakat. Kisgazda szimpatizáns volt. Gimnáziumba Zalaegerszegre járt, NÉKOSZ kollégiumban lakott. Zalaegerszegen mindenki ismerte és félte az ÁVÓ városi és megyei vezetőjét. Időnként bejártak a gimnáziumba, csak hogy demonstrálják erejüket. Egyik rokonuk zsidó származású volt emiatt koncentrációs táborba került. Visszatérte után járási rendőrkapitány volt. Amikor a kulákokat kellett volna megnevezni, akkor megvédte az ott élő parasztokat. Utóbb Búcsúszentlászlón sem engedte, hogy rabosítsák a Ferences-rendi barátokat. A rendszerre jellemző, hogy végül őt váltották le és csukták börtönbe. 1956-ban a forradalom idején szabadult ki. Visszatért a falujába, és megválasztották a forradalmi tanács elnökének. Nem engedte a hőzöngők helyieknek az önbíráskodást. Utóbb azonban pont ezek rávallottak és Kádárék újra börtönbe zárták, ahonnan már nyomorékként szabadult. A neve Mihályi volt. Orvostudományi egyetemre jelentkezett Pestre. 1951-ben egy évfolyamtársával és egy már végzett orvossal fejükbe vették, hogy röplapokat fognak gyártani és terjeszteni a kommunista diktatúra ellen. Már a szervezkedés korai szakaszában lebukott mindkét két társa, ők 13 és 15 év börtönt kaptak. Rá soha nem vallottak, így sikerült elkerülnie a börtönt. 1956-ban jelen volt az összes forradalmi helyszínen, és ezekről részletes leírást ad.