Miklós Fogarassy

* 1939  †︎ 2013

  • "Amikor 68-ban elváltam, Mészöly Miklóséknál kaptam albérletet. Az ő lakásuknak volt egy külön hátsó szobája, az épület hátsó végén, ott laktam évekig. Sokan laktak előttem is, és utánam is náluk. Ideális albérlet volt, semmi összezártság, ugyanakkor viszont Miklós, amikor este jött haza, és látta, hogy ég a villanyom, feljött, és éjszakánként nagyokat beszélgettünk. Mészölyék közelében már akkoriban is, a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején elég sok fiatal író, értelmiségi jelent meg. Magam is részt vettem az akkori irodalmi lapalapítási próbálkozásokban, amelyek különösen 68 táján szerveződtek, Horgas Béla, Levendel Júlia vezetésével. Ez volt az Eszmélet. Magam is tevékenyen közreműködtem, ha jól emlékszem, 69 nyarán, egy Leányfalun tartott irodalmi, szerzői találkozón, amit az ottani kempingben és a helyi könyvtárban tartottunk – az Eszmélethez kapcsolódóknak már akkora volt a köre, hogy egyszerűen nem lehetett egy lakásban elférni. A találkozó egy hétvégén zajlott, ott ismertem meg Petri Györgyöt, Várady Szabolcsot. Sokan voltak jelen, például Konrád György, Bojtár Endre, Csalogh Zsolt, Eörsi István. A részletekre nem nagyon emlékszem, de meggyőződésem, hogy biztosan készültek róla belügyi jelentések. Ezekben az években kerültem barátságba Kenedi Jancsival is. Ha nem is sűrűn, de elég gyakran jártam föl hozzá a Villányi útra. Ott, az ő padlásszobájában Kornis Mihály, Spiró tartott felolvasásokat. Jómagam nagyon élveztem a Kenedivel folytatott diskurzusokat, radikális, elemző észjárását. Hogy milyen volt annak az ellenzéki irodalomnak az arculata? Tágan véve a mai irodalom, a mai folyóiratok mintegy prenatális formái jelentek meg. Akkoriban úgy éreztük: ez a cenzúrázatlan és modernista irány. Ami esztétikailag nagyon változatos dolog volt. Elég szorosan kötődik mindehhez a Filmkultúrához való kapcsolatom. Ezt akkoriban Bíró Yvette szerkesztette a Népstadion úton. Egy darabig elég rendszeresen dolgoztam a lapnak, kritikákat írtam – ideális hely volt, ideális szerkesztővel. Kialakult akkoriban egy érdekes szerzői holdudvara a lapnak, írtak oda írók, kritikusok, szociológusok, pszichológusok, esztéták – Mészöly, Csepeli György, Mérei Ferenc, kiváló elmék a legkülönbözőbb szellemi területekről. Amikor a hatvanas-hetvenes évek fordulója után kezdett megkeményedni megint a légkör, szimpatizánsként magam is részt vettem a korai ellenzéki akciókban. Néhány aláírásban. Aláírtam például a Charta-nyilatkozatot, meg még egy párat. Nem tartoztam a centrális körhöz. Nálam sokkal aktívabb literátust mondhatok, például a Könczöl Csabát, aki ezekben a mozgalmi akciókban, az aláírások összegyűjtésében, magában a kvázi konspirációban nagy agilitással vett részt. Eleinte benne voltam a Naplóban, talán kétszer írtam bele. Megjelent egy mindenünnen visszautasított Mészöly-tanulmányom a Kenedi által szerkesztett Profilban. Kenedi Jancsinak fordítottam pár francia írást a MáshonnanBeszélő számára.[…] A Könyvtártudományi Intézetsajátos fekete báránya volt a kultúrpolitikának – ez hol élesebben, hol kevésbé élesen mutatkozott meg. Igen sok kiváló, tulajdonképpen háttérbe szorított ember alkotta a törzsgárdáját. Fodor András eléggé ismert, de ott dolgozott Vargha Balázs, a nagy formátumú irodalomtörténész, esszéista. Igen sokoldalú tehetség volt, közvetlen kollégám éveken keresztül. Ő volt a gyerekkönyvtárak felelőse, aki lényegében Karácsony Sándor pedagógiai eszméi jegyében szabad, liberális gyerekkönyvtári koncepciót dolgozott ki. Munkatársunk volt Szentmihályi János, aki műfordítóként is ismert, ő a tudományos tájékoztatás elismert szakértője volt. Sok olyan ember járt a Múzeum utca 3. szám alatt működő intézménybe, akik politikai okokból börtönben voltak. A mi recenzesi gárdánk jelentős része is peremre szorított értelmiségiekből toborzódott. Eleven és viszonylag szabad volt a légkör: sok érdekes, színes egyéniség, élénk viták, szakmai és politikai beszélgetések zajlottak itt. Volt ugyan egy-két párttag, de végső soron nagyon liberális intézménynek mondható."

  • Celé nahrávky
  • 1

    Budapest, Hungary, 05.04.2005

    (audio)
    délka: 02:59:30
    nahrávka pořízena v rámci projektu Oral history archívum - Budapest
Celé nahrávky jsou k dispozici pouze pro přihlášené uživatele.

Szerettem az underground szellemi légkörét

fogarassy.jpg (historic)
Miklós Fogarassy
zdroj: net

Fogarassy Miklós 1939. június 27-én született Budapesten polgári családban. Apja, aki vezérkari tiszt volt a magyar hadseregben, 1941-ben eltűnt a doni fronton. A családot 1951-ben kitelepítették. Középiskolai tanulmányait a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte. 1956-ban beválasztották a Győri Ifjúsági Bizottság tagjai közé, közreműködött a budapesti forradalmároknak szánt segélyszállítmányok megszervezésében. Egyetemi felvételi kérelmét többször is elutasították származása miatt. 1957-1962 között az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárában dolgozott. 1959-63 között az ELTE BTK magyar-könyvtár szakos hallgatója volt esti tagozaton. 1961-től jelentek meg irodalmi, képzőművészeti és szociológiai tanulmányai, kritikái. 1962-68 között a Magyar Írószövetség Könyvtárában dolgozott. A hatvanas évek közepétől kapcsolatban volt az formálódó demokratikus ellenzék több tagjával is, elsősorban az ellenzéki irodalmi élet területén. Publikált több szamizdatban is (Napló, Profil, Máshonnan Beszélő). 1968-tól az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjának munkatársa, az Új Könyvek című lap egyik szerkesztője, a hazai gyermekkönyvtárak és a könyvtári-informatikai fejlesztések szakembere volt. 1974–76 között Esztergom Városi Könyvtárának vezetője volt. 1979-ben aláírta a Charta 77 szolidaritási tiltakozást. Jan Vermeer, Mészöly Miklós és Tandori Dezső munkásságáról jelentek meg könyvei. 2002-ben nyugdíjba vonult. 2013. augusztus 14-én Budapesten hunyt el.