20. 7. 1936 - 1. 9. 1939 - občianska vojna v Španielsku

Belpolitikai ellentétnek indult, de fokozatosan nemzetközi méretű konfliktussá szélesedett. A polgárháború a konzervatív körök (monarchisták, a klerikálisok, a fasiszta falangisták, stb.) által támogatott katonai alakulatoknak a népfronti kormány elleni puccskísérletével vette kezdetét. A felkelés oka az volt, hogy a hatalmon lévő baloldal ( szocialisták, kommunisták, köztársaságiak és anarcho – szindikalisták) széleskörű szocialista és egyházellenes reformokat akart bevezetni. Az úgynevezett junták élére 1936. július 30-án Francisco Franco tábornok állt. Míg a felkelőket aktívan támogatta a nemzetiszocialista Németország (elsősorban légierővel, de tankokkal és nehéztüzérséggel is) valamint a fasiszta Olaszország (150 ezernyi felderítőt küldve), a köztársasági kormánynak csak a Szovjetunió nyújtott közvetlen katonai segítséget (fegyverszállítmányok, katonai és légierő küldése). A Szovjetunió kezdeményezésére a Komintern nemzetközi önkéntes csapatokat szervezett, akik rövid időn belül nagy hírnévre tettek szert, tagjaik nemcsak hithű kommunisták voltak, de olyanok is közéjük álltak, akik úgy érezték, hogy a háborúban való részvételükkel megakadályozhatják a fasiszta terjeszkedés előretörését. A szovjet segítség azonban nem volt önzetlen, a spanyol polgárháborúban való részvételük során elsősorban saját érdekeiket tartották szem előtt. Céljuk az volt, hogy Spanyolországban a szovjetbarát erők jussanak hatalomra és, hogy minden más konkurens baloldali szervezetet megszűnjön. Ez volt az egyik oka annak, hogy a köztársasági kormány helyzetét folyamatosan bizonytalanná tették a Kominternnel, az anarchistákkal és a trockistákkal folytatott viták. A háború mindkét fél részéről nagy kegyetlenséggel folyt és jelentős számú emberáldozattal járt, körülbelül egymillióra tehető a halottak száma. 1939-ben a Franco generális vezette katonaság bevette Barcelonát és két hónappal később, márciusban Madridot is. A háború végül a falangisták győzelmével zárult, melyet Franco tábornok 1975-ig tartó tekintélyuralmi rendszere követett. Ennek örökségével Spanyolország máig nem tudott megbirkózni.